A digitális oktatás tapasztalatai egy szakértő szemével

A jelenleg hazánkban is terjedő koronavírus-járvány hatására az oktatás a digitális térbe költözött. Ennek megvalósításáról, a helyzet okozta kihívásokról és az eddigi tapasztalatokról a Debreceni Szakképzési Centrum főigazgatójával, Hámori Évával beszélgettünk.

Az oktatási intézményeknek gyorsan kellett átállni a digitális oktatási formára, ez milyen módon befolyásolta az oktatás menetét a Debreceni Szakképzési Centrum tagintézményeiben?

Hámori Éva: A 2020. március 14-én megjelent kormányhatározat szerint valamennyi köznevelési és szakképzési intézményben tantermen kívüli, digitális munkarend került bevezetésre. A bejelentést követően az iskolák vezetőivel rendkívüli igazgatói értekezlet keretében jelöltük ki az előttünk álló feladatokat, megterveztük az eljárásrendet. Az elsődleges célunk az online tanítás feltételeinek megteremtése, az oktatás zavartalan folytatása volt. Első lépésként felmértük, hogy a pedagógusok és a diákok rendelkeznek-e otthoni számítógéppel. Akiknek nincs eszközük, azokat laptoppal, illetve táblagéppel támogattuk. A Debreceni Szakképzési Centrum tagintézményei jó helyzetben vannak, mert az elmúlt időszakban az Európai Unió által támogatott pályázati forrásból komoly beszerzéseket valósítottunk meg. A GINOP-6.2.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú „A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése” című kiemelt projekt keretében megvalósuló beruházások adták a bázisát a GINOP-6.2.3 „A szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése” című felhívásokban előírt helyi szintű fejlesztéseknek.

A pedagógusok számára az átállás milyen változásokkal járt az oktatási helyszín tekintetében?

Hámori Éva: A tanárok az oktatói munkát otthonról is végezhetik, de lehetőséget biztosítunk számukra arra is, hogy közvetlenül az iskolából jelentkezzenek be az online térbe.

Történt korábban bármilyen felkészülés a digitális oktatásra?

Hámori Éva: Közvetlenül a távoktatással kapcsolatban természetesen nem volt direkt tapasztalatunk, de a jelenlegi és korábbi európai uniós programozási periódusban is számos fejlesztés irányult erre a területre: IKT eszközök beszerzése, a KRÉTA rendszer kialakítása és folyamatos fejlesztése, aktív táblák bevezetése, kapcsolódó pedagógus továbbképzések megvalósítása. Elsősorban az átállás váratlan szükségszerűsége, hirtelensége, az oktatási tér teljes váltása okozott nehézségeket. A pedagógusoknak komoly kihívást jelentett a tanulmányi előrehaladás szervezése, a tananyagok, különböző digitális tartalmak kialakítása, azok eljuttatása a diákokhoz, a számonkérés, az ellenőrzés, az értékelés kialakítása. A tanárok rendkívül eltérő digitális kompetenciával rendelkeznek, ezért a tantestületek a munkaközösség-vezetőkkel közösen megszervezték a szükséges támogatást a digitális oktatásban járatlan kollégák számára. Az osztályfőnökök összegyűjtötték a tanulók elérhetőségeit, felvették a kapcsolatot a szülőkkel, illetve azóta is összeköttetésben vannak velük. Elkészültek a levelezési listák, felmérték a tanulók otthoni lehetőségeit.

Következő lépésként minden iskolában átgondolásra került a feldolgozandó tananyagtartalom. A tanrend alapja továbbra is az iskolákban elfogadott tantárgyfelosztás, figyelembe véve az érvényes órarendet, ez alapján ütemezve a feladatokat. A heti óratömegen nem változtattunk, a tantárgyi struktúrától nem tértünk el, és folytatjuk a tanulócsoportok fejlesztését. Természetesen prioritást élvez a végzős tanulóknak az érettségi és a szakmai vizsgára való felkészítése, de kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű, illetve a lemaradó diákok felzárkóztatására, tanulásuk differenciált támogatására is.

Hogyan szervezik meg a gyakorlati oktatást?

Hámori Éva: Jelenleg a tanműhelyek zárva vannak, a gyakorlati oktatásban résztvevő diákok helyzete változó. Néhány ágazatban most is van igény a diákok munkájára, például a kereskedelemben. Több helyen bezártak a gyakorlati képzőhelyek, így a duális képzést projektoktatás formájában valósítottuk meg. A gyakorlati oktatást ágazatonként más-más módszerekkel folytatjuk. Egy autószerelő, egy villanyszerelő vagy egy ács szakmát tanuló diák esetében például a gyakorlati tanárok tervrajzokat kérnek be a gyakorlati órák keretében. A szakács tanulók vagy a vendéglátás területén dolgozó diákok azonban otthon is tudnak gyakorlati munkát végezni: segítenek a főzésben, terítésben, a munkájukat lefényképezik, és elküldik a tanáraiknak. A varrónőnek tanuló diákjaink otthon készítik az arcmaszkokat, ezzel segítve a járványhelyzet leküzdését. Büszkék vagyunk arra, hogy volt olyan hét, amikor tanárok és diákok közel 1000 maszkot készítettek el otthonaikban. Az interneten nyilvánossá tették a 3D arcvédők tervét, így a 3D nyomtatókkal elkezdtük ezek gyártását is, mert embertársaink segítése is fontos számunkra.

Hogyan zajlik az oktatói munka előrehaladásának dokumentálása, és miképpen valósul meg a naprakész kommunikáció a diákokkal és a szülőkkel?

Hámori Éva: Már a digitális átállásra történő előkészületek során is nagy szerep hárult az osztályfőnökökre, akik a tanár-diák kapcsolattartást koordinálják, illetve a szülőket tájékoztatják. Az a célunk, hogy a pedagógusok lehetőleg a már kialakított órarend szerint foglalkoztassák a diákokat, így elkerülhető az, hogy ütközések legyenek az órák között. Van olyan óra is, amely nem tart 45 percig, de nem szabad elfelejteni, hogy a diákok által a tanároknak elküldött házi feladatok és munkaanyagok feldolgozása, ellenőrzése jelenleg a tanárok szabadidejében történik.

Alapvetően a dokumentáció és a kapcsolattartás elsődlegesen a KRÉTA (Regisztrációs és tanulmányi) alaprendszeren keresztül történik. A Kréta rendszer sokrétűen használható az oktatás folyamatának dokumentálására, a tanulók értékelésére, kommunikációra, elektronikus tudásmegosztás megvalósítására, számonkérésre. Ez a rendszer a szülők körében is ismert, hiszen több éve használjuk. A munkánkat az is könnyíti, hogy a kiemelt projekt keretében kialakított tanulócsoportok felvétele már megtörtént a Krétában.

Az átálláshoz biztosan szükség volt bizonyos összefogásra, Önök kikkel dolgoztak együtt, mi alapján döntötték el, hogy milyen programokat fognak használni?

Hámori Éva: Az iskolák már az első napon nevelőtestületi értekezletet szerveztek, azonnal elindult a közös gondolkodás, a tudásmegosztás. A digitális oktatásban már több kolléga nagy rutinnal rendelkezett, így azonnal sikerült kiválasztani azokat a felületeket, amelyeken keresztül az online kommunikáció megvalósulhatott. A szakképzési centrum nem szólt bele, hogy az intézmények mely programokat választják a digitális oktatás platformjának, csak annyit kértünk, hogy intézményenként azonos programot használjanak, mert a tanárok és a diákok munkájának könnyítése érdekében a digitális felületek alkalmazásánál szeretnénk egységesek maradni.

Minden iskolánkkal kapcsolatban vannak a partnercégek, akikkel telefonon és e-mailen is több ízben egyeztetünk abból a célból, hogy a diákok esélyegyenlőségét biztosítsuk. A gyakorlati képzőhelyen ők is vállalták a digitális munkarend bevezetését, oktatóanyagokkal támogatva a munkát. Az iskolapszichológusok is folyamatosan dolgoznak. E-mailben, Messengeren, telefonon kereshetik őket a szülők és a diákok, és közben különféle támogató segédanyagokat készítenek számukra, amelyeket az osztályfőnökök segítségével el is juttattnak az érintetteknek. A fejlesztőpedagógusok és a gyógypedagógusok is tartják a kapcsolatot az SNI-s és a BTMN-es tanulókkal. A munkaközösség tagjai „Messenger csoportban” segítik egymás munkáját, és az iskolák igazgatóinak folyamatosan beszámolnak a tevékenységükről. Valamennyien segítjük a tanulókat megbirkózni a kialakult helyzettel, tanulásmódszertani segítséget nyújtunk, útmutatást adunk a napirend kialakításához. Együttműködünk az iskolai bűnmegelőzési tanácsadóval is, aki rendszeresen küldi a kialakult helyzetben leginkább aktuális prezentációit, jó tanácsait, intelmeit.

Hogyan élik meg ezt a helyzetet a diákok?

Hámori Éva: Ez nagyon változó. Van olyan diák, aki a járványhelyzetet előre hozott nyári szünetként éli meg, de több olyan visszajelzés is érkezett hozzánk, hogy a diákoknak is hiányzik az iskola, hiányzik a megszokott közösség, a rendszer. Azok a diákok, akik szeretnek tanulni, sokkal jobban viselik a digitális környezetben történő oktatást, mint azok, akik nem szeretnek tanulni.

Hogyan lehet ebben a helyzetben motiválni a diákokat?

Hámori Éva: A folyamatos személyes jelenlét hiányában nehezen. A pedagógusok próbálják azzal bíztatni a diákokat, hogy lehetőséget adnak nekik a rossz jegyek javítására. Azt vettük észre, hogy a tanulókat a jelenlegi helyzetben hatékonyabban ösztönzi a dicséret, a személyre szabott üzenet, az elvégzett feladatok pozitív véleményezése.

Hogyan támogatják azokat a tanulókat, akiknél fennáll a lemorzsolódás veszélye?

Hámori Éva: A korai iskolaelhagyással leginkább veszélyeztetett diákokat szerveztük először tanulócsoportokba. Az SNI-s, illetve a BTMN-es gyerekek tanulócsoportjai általában 2-3 főből állnak. Jelenleg a pedagógusoknak kétszer annyi a munkájuk: a tananyag leadása mellett hang- és videóanyagokat készítenek, és személyre szólóan le kell írniuk az instrukciókat, hogy segítsék a diákok tanulását.

Az elmúlt időszak alapján már vannak tapasztalatok a digitális oktatással kapcsolatosan, a pedagógusok is megismerték a digitális programok előnyeit-hátrányait, a rendszer is folyamatosan fejlődik, mik az általános tapasztalataik az átállásról?

Hámori Éva: A Debreceni Szakképzési Centrumban és tagintézményeiben a digitális oktatás során leggyakrabban használt programok a KRÉTA-rendszer, OneNote, a Google Classroom, a Cisco Webex, a Microsoft programcsalád, amelyekhez kiválasztás után a tantestületek tudásmegosztást alkalmaztak. A tanulók regisztrációját az iskolák elvégezték, majd minden nappali és felnőttoktatásban tanuló diákunk hozzáférést kapott a digitális tantermekhez.

A kollégák a témához kapcsolódó ismeretterjesztő szövegek, színes ábrák, rövid videók, tesztek segítségével tanítanak. A pedagógusok kiadják a feladatokat, ellenőrzik a tanulók különböző online csatornákon beküldött munkáit, illetve a Microsoft Teams, Skype, Discord, Zoom alkalmazások segítségével videókat osztanak meg és webes konferenciát tartanak. Ezek a diákoknak nem okoznak problémát. A feladatok kiosztása és visszajuttatása még néha nehézségekbe ütközik, de lassan mindannyian megtanulják ezeket a programokat rutinszerűen kezelni. A tanulóink többsége gond nélkül használja a digitális teret tanulásra, de komoly figyelmet kell fordítanunk a lemaradó, nehéz helyzetben lévő diákokra. Ebben a munkában komoly erőfeszítéseket tesznek az osztályfőnökök, akik minden eszközt és fórumot használva igyekeznek kapcsolatot tartani a diákokkal, segíteni a csatlakozásukat a digitális osztályteremhez.

Vannak olyanok, akik számára a digitális oktatásban történő részvétel nem megoldható?

Hámori Éva: Nagyon kevesen. Az eszközzel vagy digitális tudással nem rendelkező otthonokba más úton juttatjuk el a tananyagot, feladatokat. Az ő támogatásukra összefogtunk a helyi önkormányzatokkal, és feladatgyűjtő dobozokat helyeztünk ki, így a diáknak csak annyi a dolga, hogy a kész feladatokat a dobozhoz elvigye. A dobozokat minden nap kiürítik, és tartalmukat közvetlenül az intézményhez szállítják – ebben az esetben a cél a gyorsaság, hogy elkerüljük a tanuló lemaradását társaihoz képest.

Találtak jó megoldást a tanulócsoportos, mentori, illetve egyéni fejlesztések digitális rendben történő folytatásához?

Hámori Éva: A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulóknak most még nagyobb szüksége van a segítségre, tanulásuk támogatására. A tanulócsoportos egyéni fejlesztések digitális rendben történő megvalósítására ugyanazt a módszert alkalmazzuk, mint a tanórai foglalkozásoknál. A tananyag rendelkezésre áll, a fő kapcsolattartási platform itt is a Kréta, illetve a Google Classroom. Az egyes anyagrészeket számítógépes szimulációban tudják otthon is gyakorolni a diákok. Az erre használható program működését már minden tanított csoporttal átvettük. Online kvízkészítő applikációk alkalmazásával biztosítunk lehetőséget a formatív értékelésre. Az új helyzetben főleg az interneten hozzáférhető videókból, linkgyűjteményből válogatott anyagokat juttatunk el a csoportokhoz, amelyek fejlesztésre alkalmasak.

A fejlesztőpedagógusok és a gyógypedagógusok önálló kurzusokat hoztak létre a tanulók részére. A hiányosságok okait igyekszünk időben felderíteni, és a tanulókat személyre szabottan támogatni, a konzultációkra lehetőséget biztosítani. Segítséget adunk az önálló tanuláshoz, az eszközök kezeléséhez azoknak, akik rászorulnak, és arra törekszünk, hogy minél egyszerűbben, minél kevesebb csatornán keresztül oktassunk. Célunk az iskolai teljesítmény növelése érdekében a kulcskompetencia-fejlesztő tevékenység támogatása, az alapkészségek fejlesztése, amelyhez a tanárok a szükséges eszközrendszert biztosítják, megfelelő feladatokat, projektfeladatokat adva a diákoknak. A megoldásokat személyre szólóan ellenőrzik, a hibákat javítva jeleznek vissza a diákoknak. Az órák és a kiadott házi feladatok rögzítésre kerülnek a Kréta rendszerben.

A tanulók az elvárt létszámban folyamatosan részt vesznek az oktatásban. Ahol e téren hiányosság tapasztalható – ilyen a tantermi oktatás során is előfordul –, ott az osztályfőnökök folyamatosan dolgoznak a megoldásokon. Például a matematika oktatása és a tananyag eredményes átadása a tanulók számára még tantermi keretek közt is elég nehéz feladat. A tanulnivaló önálló feldolgozására ezeknél a tanulóinknál nem támaszkodhatunk. A típusfeladatok gyakorlása, készségszintű rögzítése, az eddig tanultak elmélyítése, továbbá gondolkodtató feladatok segítségével a matematikai kompetenciák és a logikus gondolkodás fejlesztése a cél.

A tanulók aktivitása a tanórákon tapasztaltakhoz hasonló, bár néhányan aktívabbak és jobban teljesítenek, mint korábban. Az alkalmazott új módszer eredményessége még nem látható, de már az is eredmény, hogy a munka folyamatos, és ennek a diákok aktív szereplői.

A digitális oktatásra történő átállásnak milyen pozitív hozadékai vannak, illetve milyen nehézségekkel kell megbirkózniuk? 

Hámori Éva: A tanulók rendszeresen kapnak feladatokat, és általában határidőre küldik a megoldásokat is. A diákok folyamatosan igénylik az online segítséget a feladataik végrehajtásához. A digitális oktatásra történő átállás elején még voltak fennakadások, tudomásul kellett venni, hogy nem mindenkinek áll rendelkezésre minden technikai eszköz a pontos jelenléthez, nem minden diák tud minden feladatot határidőre elvégezni. Előfordulhat az is, hogy egy családban esetleg osztozni kell az eszközön, több gyerek is van, illetve a szülő nem tud segíteni, ezt nem is várhatjuk el.

Mi az, ami Ön szerint a jelenlegi helyzetben nem segíti az oktatást, hanem inkább hátráltatja?

Hámori Éva: Vannak olyan dolgok, amelyre nem gondoltunk, de a tapasztalataink alapján kedvezőtlen hatása lehet annak, ha a pedagógus túl sok tananyagot küld a tanulóknak. Az a diák, aki becsületes, egész nap dolgozik a feladatokon, ezért hamar bele is unhat a munkába, míg az a diák, aki egy kicsit lassabb, az ebben az esetben hozzá sem kezd a feladatok elvégzéséhez.

Vajon lesznek-e olyan elemek a digitális alapú oktatásnak, amelyeket a későbbiekben is fel lehet használni?

Hámori Éva: Véleményem szerint igen. Jelenleg egy újfajta tudás jön létre, amelynek meglesz a haszna, és a tapasztalatokat, a módszereket beépíthetjük a jövő oktatásába. Mindannyian jártasságot szerzünk az online tanításban, tanulásban, így könnyebben fogjuk elérni a tanulókat, mint korábban, és a hiányzó diákok is egyszerűbben tudják majd pótolni lemaradásukat.

Mindenképpen pozitívum a tanuláshoz szükséges digitális kompetenciák fejlődése, a digitális technológiai eszközök és az infokommunikációs technológiák használatának elterjedése a diákok körében. A digitális tudás növelésével felkészültebb, képzettebb munkaerő foglalkoztatására nyílik lehetősége a munkáltatóknak. A digitális munkarend megvalósítása, a napi szintű online oktatás alkalmazása csökkenti a hátrányos helyzetű, digitális készségekkel nem rendelkező tanulók körét, lehetőséget biztosít az informatikai eszközök önálló használatára. A szaktanárok is igyekeznek változatos, érdekes feladatokat kiadni, tudásukat videókból, hanganyagokból és online cikkekből szerzik, de hasznosak a tankönyvek digitális változatai is. Így, fejlődik a szaktanárok digitális tananyagok iránti érdeklődése, mert felismerik az ezekben rejlő lehetőségeket.

Milyen visszajelzések érkeztek a tanulóktól, szülőktől, pedagógusoktól?

Hámori Éva: Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a rendszer jól működik. Az indulás nehézségein az osztályfőnökök igyekeztek átsegíteni a tanulókat. A megfelelő tanulói IKT eszközök hiánya és a diákok digitális kompetenciájának alacsony szintje miatt a beléptetés, az online munka rendkívüli erőfeszítést igényelt. A tapasztalatokat online kérdőívvel mértük fel. Az osztályfőnökök és a szaktanárok válaszait áttekintve kaptunk részletesebb képet a digitális munkáról. A válaszok alapján úgy látom, a szaktanárok tudják kezelni a digitális tanteremet, kapcsolatba tudnak lépni a tanulókkal. Kollégáink döntő részben otthonukban, iskolai eszközökön dolgoznak, amelyeket az előző évek pályázati forrásaiból beszerzett IKT eszközökkel tudtunk kiegészíteni.

Összességében elmondható, hogy a diákok többségénél sikeres az új oktatási módszer. A kevésbé motivált, esetleg otthon magára hagyott gyerekeknek nagyon hiányzik a tanár személyes jelenléte és biztatása, de a tanulók hálásak, amiért segítőkészek és támogatók vagyunk velük szemben.

Feltett kérdéseikre igyekszünk gyorsan megadni a válaszokat. Véleményem szerint, és az eddigi visszajelzések alapján a diákok is úgy látják, hogy a kialakult helyzethez mindannyian gyorsan alkalmazkodtunk. Ettől függetlenül kérik tanulóink, hogy a szabadidejükre legyünk tekintettel.

Mit üzenne a pedagógusoknak, a tanulóknak, a szülőknek?

Hámori Éva: Látom, hogy a kollégák nagy többsége erőn felül dolgozik a rendkívüli helyzetben. Ezúton szeretném megköszönni valamennyi pedagógus áldozatos munkáját, a tanulóknak és a szülőknek pedig kitartást kívánok!

 

Forrás: jovotformalunk.nive.hu

Bármilyen kérdésed van, keress minket! Segítünk!     felveszem a kapcsolatot